Az elismert magyartanár legújabb könyvében arra vállalkozik, hogy a versírás lényegi vonásaira irányítva olvasói figyelmét, a poézis technikai hátterébe vezesse be olvasóit. Fenyő D. György az Útikalauz a vershez (202120109) után költőiskolába hívja meg a verselni vágyó érdeklődőket. Ez az iskola   [>>>]

Az elismert magyartanár legújabb könyvében arra vállalkozik, hogy a versírás lényegi vonásaira irányítva olvasói figyelmét, a poézis technikai hátterébe vezesse be olvasóit. Fenyő D. György az Útikalauz a vershez (202120109) után költőiskolába hívja meg a verselni vágyó érdeklődőket. Ez az iskola azonban nem unalmas tankönyvekkel, kemény és kényelmetlen székekkel és padokkal, pláne nem villogó neoncsövekkel van felszerelve. A szerző játékos és kreatív, mégis szakmai alapokról kiindulva, de a nagyközönség számára is érhető módon közelít a versíráshoz. Mivel a legtöbb ember szeretné elmondani, mi foglalkoztatja, milyen élmények érték a múltban, egyáltalán mi a véleménye egy aktuális eseményről, vagy csupán kósza benyomásait szeretné megragadni, a versírás kiváló lehetőség arra, hogy mindezt formába öntsük. A kötet szervesen illeszkedik a kreatívírás-kurzusokhoz, melyekkel neves szerzők körében, íróműhelyek és egyetemi kurzusok keretein belül lehet találkozni. Fenyő D. György nem gondolja, hogy könyvét elolvasva, majd az abban bennefoglalt állításokat, tanácsokat és szabályokat elsajátítva és betartva mindenkiből babérkoszorús költő lesz, de abban mindenképp segíthet, hogy gondolatainkat művészi módon, strukturált formában adjuk közre.*** A versírás, az alkotás öröme vezérli a szerzőt, aki jelentős magyar költők egy-egy versén, s azon belül is a főbb motívumokon keresztül mutatja be a gyakorlatban is, hogy mit takarnak az egyes tanácsok. Többek között arra is választ kaphatunk, miként írjunk nagyon rövid verset, hogyan fogalmazzunk meg egy úti élményt, miként építhetünk be egy formulát a szövegbe, hogyan helyezhetünk el csattanókat szövegünkben, hogyan lehet a gyermeki nézőpontot érvényesíteni, kontrasztosan szerkeszteni, a rímekkel és a kötött formával játszani. Olyan költők verseit kapjuk illusztrációként, mint Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Krisztina, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Petri György, Arany János, Kántor Péter és Nemes Nagy Ágnes, vagyis a romantikától kezdve a modern és a késő modernen át a kortárs politikai és gondolati líra képviselőiig bezárólag a magyar líra elmúlt másfél évszázadának remekeibe pillanthatunk bele. Az izgalmas és hiánypótló kötet leendő költőknek, kritikusoknak, magyartanároknak és mindenkinek ajánlható, akit érdekel a költészet művészete. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]