Tóth László felvidéki magyar költő, író, műfordító és szerkesztő legújabb kötete műfajilag különleges alkotás. Egyetlen év, 1989 eseményeit mutatja be, napló formájában, és bár az alapját részben egykori naplóbejegyzések képezik, nem tényleges naplóról van szó. Ebben a „nemnaplóban" a   [>>>]

Tóth László felvidéki magyar költő, író, műfordító és szerkesztő legújabb kötete műfajilag különleges alkotás. Egyetlen év, 1989 eseményeit mutatja be, napló formájában, és bár az alapját részben egykori naplóbejegyzések képezik, nem tényleges naplóról van szó. Ebben a „nemnaplóban" a rendszerváltás nevezetes esztendejének személyes eseménytörténete tárul fel, melybe beépültek Tóth László egyéb szövegei: versek, cikkek, levelek, interjúk, vagy csak azokra történő hivatkozások, mindez együtt nyújtva annak az évnek a lenyomatát, mely mind Csehszlovákia, mind Magyarország politikai és kulturális életében fontos változásokat hozott.*** A naplókönyvhöz 2024. augusztus 24-én írt Elöljáróban után, január 1-ei bejegyzésben közli Bűnös vagyok címét versét, majd röviden visszaemlékezik a maga mögött hagyott óesztendőre. Másnaphoz kapcsolódóan közli Markó Bélának egy nap késéssel megírt újévi üdvözletének részletét, s kitér arra, hogy az Új Forrás részére interjúsorozatot tervez szlovák, illetve csehszlovákiai magyar írókkal. Január 5-éhez kapcsolódóan Zalán Tibornak írt levelét idézi, majd egy Czenthe Mikitől kapott levél kapcsán említi meg, hogy a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Baráti Köre és az AMICUS, azaz a cseh kultúra baráti társasága szervezői értekezletet tart, merre őt is hívták. A január 18-i bejegyzésben kitér arra, hogy a Palach-évforduló kapcsán „áll a bál Prágában", két nappal később pedig arról számol be, hogyan telt a budapesti Fészek Klubban a pódiumbeszélgetés, melyen rajta kívül Fodor Ákos költő, Sarusi Miklós író, Koloss István zeneszerző és Jáky György festőművész vett részt. Így sorakoznak egymás után az év emlékezetes emlékei, természetesen a fontosabb csehszlovákiai és magyarországi politikai történésekre (például a március 15-i budapesti tüntetésre, Kádár János temetésére, a Magyar Köztársaság október 23-i kikiáltására vagy a bársonyos forradalom néhány történésére), valamint a csehszlovákiai magyar szervezetek eseményeire is kitérve. Emellett pedig a magyar és csehszlovák kulturális élet olyan fontosabb szereplői is felbukkannak a lapokon, mint Andrassew Iván, Rudolf Chmel, Cserhalmi György, Grendel Lajos, Bohumil Hrabal, Károlyi Amy, Monostori Imre, Nagy Gáspár, Dominik Tatarka, Tőzsér Árpád, Turczel Lajos vagy éppen Wehner Tibor. A szöveget néhány fekete-fehér fotó is kíséri. A kötet végén Gróh Gáspár utószavát (1989 – te csillag) olvashatjuk, valamint név- és helységnévmutató kapott helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]