Amióta a háború borzalma újra Európában, magyar nézőpontból pedig egy szomszédos országban tombol, a háború kapcsán felmerülő etikai és morális dilemmák újra komolyabb téttel bírnak. A jelen kötet szerzői arra keresik a választ, hogy háborúból jöhet-e üdv, vagyis egyrészt mennyire üdvös a katonai   [>>>]

Amióta a háború borzalma újra Európában, magyar nézőpontból pedig egy szomszédos országban tombol, a háború kapcsán felmerülő etikai és morális dilemmák újra komolyabb téttel bírnak. A jelen kötet szerzői arra keresik a választ, hogy háborúból jöhet-e üdv, vagyis egyrészt mennyire üdvös a katonai beavatkozás a lakosság számára, másrészt az üdvösség fogalmából kiindulva az Istennek tetsző háború képét is megidézik. A kötetet Dávidházi Péter szellemes és intelligens nyitó tanulmánya kezdi, melyben Vergilius Aeneisétől, amelyből maga a szólás is származik, eljutunk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 56-os forradalom idejéig.*** A továbbiakban az egyes kutatók történettudományos, társadalomtudomány, nyelvészeti és filozófiai szempontokat is alaposan mérlegre raknak, hogy ki-ki a saját tudományterültén minél pontosabban fogalmazhassa meg gondolatait. Dávidházi után Lamm Vanda megnyitóját olvashatjuk, amely a kötetet megelőző konferenciát vezette be, majd Mitrovits Miklós elemzi az orosz imperializmust. Szövegét Hetényi Zsuszsa tanulmánya követi, aki Tolsztojnál elemzi Napóleon alakját Moszkvánál, mely során a háborús hős, valamint az erőszak erotizálását, mitizálását és ideologizálását vizsgálja. Tátrai Szilárd a funkcionális kognitív pragmatikai megközelítést vizsgálja, míg Vásáry István az eurázsiai nomádokat veszi górcső alá. Adorjáni Zsolt egy hellenisztikus költeményben nézi meg közelebből háború és béke relációját. Vargyas Gábor egy hegyi törzset, a vietnami brúkat vizsgálja, míg Ács Pál Tinódi históriás énekében mutatja be a hősiesség reprezentációit. Kertész András a nyelvészetről és a tudományterületen dúló vitákról ad számot. Pléh Csaba a pszichológia felé tekintget, és azt vizsgálja, hogyan valósul meg mindez a szabadság függvényében. Végül S. Varga Pál Arany Jánost idézi meg, a nagy magyar költő háborúról és békéről szóló gondolatait. A könyvet érdeklődő olvasók figyelmébe lehet ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]