Doktori disszertációjának könyvvé szerkesztett változatában Trádler Henrietta a budapesti házi cselédség történetét mutatja be. Az előszóban a szerző elárulja, hogy Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a cselédség történetét az elmúlt ötven évben kezdték el szakszerűen feldolgozni. Magyarországon   [>>>]

Doktori disszertációjának könyvvé szerkesztett változatában Trádler Henrietta a budapesti házi cselédség történetét mutatja be. Az előszóban a szerző elárulja, hogy Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a cselédség történetét az elmúlt ötven évben kezdték el szakszerűen feldolgozni. Magyarországon azonban csak Gyáni Gábor több tanulmányát lehet a témában kiemelni, 1979-től 1997-ig bezárólag, s ő volt az, aki elsőként szentelt a témának önálló monográfiát 1983-ban megjelent, Család, háztartás és városi cselédség című kötetében. A téma kutatása nem egyszerű, a házicselédek társadalomtörténeti vizsgálatában nem jellemző a mikrotörténeti módszerek alkalmazása, a cselédek ugyanis nagyon ritkán „beszéltek" magukról, csak elvétve maradtak fenn naplók, visszaemlékezések, levelek.*** A szerző is leginkább a cselédek munkaadóinak naplóira, újságcikkekre, irodalmi művekre, valamint peranyagokra tudott támaszkodni. Az első részben – Kosztolányi híres regényének hatására – az „igazi Édes Annák" történetét, cselédútjukat, házasodási szokásaikat és viselkedési kihágásaikat mutatja be: Schmidt Anna és Kovács Magdolna esetét, akik ihlették az Édes Anna történetét, és akiknek az ügyével 1919-ben a Kísérleti Kriminológiai Osztály is foglalkozott. A második részből két pesti cseléd-kurtizán életét ismerhetjük meg, Kovács Júlia és Csudai Ledényi Margit történetét, majd Ady Endre és Csinszka egykori cselédlányáról, Vonyicáról, azaz Muth Mihálynéról olvashatunk sajtó- és levéltári anyagok, valamint levelek alapján. Egy külön fejezetben a Hajnóczy famíliát a negyvenes években szolgáló Kocsis Teréz Alujzia, alias Lujza, valamint a Szegő családot ugyanekkor szolgáló Stern Erzsébet Hanesz Anna, becenevén Dada sorsát foglalja össze a szerző. Az utolsó rész összefoglalóan igyekszik bemutatni a cselédek helyzetét és társadalmi megítélését, a cselédrendszabályoktól a bűnügyi vonatkozásokig. A kötetet a felhasznált irodalom és források listája zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]