Bakay Szilárd (1892-1947) tábornok életét mutatja be Szebenyi István könyve. Egy délvidéki, szláv eredetű katonadinasztia sarjáról van szó, aki a morvafehértemplomi császári és királyi lovassági Hadapródiskola után 1909 és 1912 között a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémián tanult. Gyalogsági   [>>>]

Bakay Szilárd (1892-1947) tábornok életét mutatja be Szebenyi István könyve. Egy délvidéki, szláv eredetű katonadinasztia sarjáról van szó, aki a morvafehértemplomi császári és királyi lovassági Hadapródiskola után 1909 és 1912 között a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémián tanult. Gyalogsági hadnagyként kezdte katonai karrierjét, s végig harcolta az első világháborút (a déli fronton, majd a dél-oroszországi fronton). Immár századosként 1919 januárjában kötött házasságot Jordán Margittal, s tőle született Szilárd nevű fia, aki szintén a katonai hivatást választotta.*** A Tanácsköztársaság idején fogságban volt, azt követően pedig Kaposvárott, majd Pécsett szolgált. 1925-ben a Honvédelmi Minisztérium Elnöki D. osztályára helyezték, amely a Miniszterelnökséggel való kapcsolattartásért és a katonai tanácsadók kijelöléséért felelt, s ezen beosztásában gyakran utazott katonai delegációk tagjaként külföldre is. 1929-től 1939-ig pedig a Honvédelmi Minisztérium VI/2. katonai hírszerzési osztályán dolgozott. Később Szolgált Londonban, Belgrádban és Athénben, majd 1934 és 1939 között Szófiában volt katonai attasé. 1939 és 1942 között a debreceni a 17. könnyű hadosztály parancsnoka volt, s Erdély visszacsatolásakor dandárjával részt vett a hadműveletekben, majd 1942 augusztusától a kijevi magyar megszálló alakulatok főparancsnoka volt. 1943. május 15-én nevezték ki a szombathelyi III. hadtest parancsnokának. 1944 júniusa és júliusa között a Legfelsőbb Honvéd Törvényszék elnöke volt, majd 1944 augusztusában a budapesti I. hadtest parancsnoka, Budapest vezénylő tábornoka lett. A sikertelen kiugrási kísérlet előkészítésének egyik kulcsfigurája volt, akit 1944. október 8-án Otto Skorzeny és emberei elraboltak, és repülőgéppel a Gestapo bécsi központjába vitték. Később a mauthauseni fogolytáborba került, ahol a háború végéig raboskodott. Hazatérve népbíróság elé állították, de felmentették. 1946. április 11-én azonban Szombathelyről elhurcolták, s 1947. március 17-én – feltehetően Sopronkőhidán – golyó által kivégezték. Az ő és fia életét együttesen mutatja be a kötet, kitérve röviden Bakay Szilárd szintén katona testvéreinek életére is. A fekete-fehér fotókkal és dokumentumok fakszimiléivel illlusztrált kiadványt forrás- és irodalomjegyzék zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]