Arthur C. Brooks amerikai közgazdász, a Harvard professzora és népszerű „boldogságkutató" A boldogságakták című könyvében korábbi munkásságának – Úgy élj, ahogy élni akarsz (202406042) – gondolatait sűríti egy esszégyűjtemény formájába. A szerző az utóbbi években a tudományos alapú életvezetési   [>>>]

Arthur C. Brooks amerikai közgazdász, a Harvard professzora és népszerű „boldogságkutató" A boldogságakták című könyvében korábbi munkásságának – Úgy élj, ahogy élni akarsz (202406042) – gondolatait sűríti egy esszégyűjtemény formájába. A szerző az utóbbi években a tudományos alapú életvezetési tanácsadás egyik legismertebb alakjává vált, aki a közgazdaságtan, a pszichológia és a viselkedéstudomány eszközeivel közelít a jó élet kérdéséhez. A boldogságakták nem lineáris narratívát követő mű, hanem tematikusan rendezett írások gyűjteménye, amelyek részben a szerző korábban megjelent cikkein alapulnak. A kötet öt nagy egységre tagolódik, amelyek az önmenedzsmenttől indulva a karrieren, a kapcsolatokon és az élet egyensúlyán át jutnak el a siker újradefiniálásáig. Az első egység az egyéni működés tudatos irányítását hangsúlyozza, míg a következő részek a munka, a pénz és az ambíció kérdéseit vizsgálják, különösen azt a paradoxont, hogy a siker gyakran nem vezet boldogsághoz. Brooks egyik központi állítása, hogy az embernek saját életének „vezérigazgatójává" kell válnia, és tudatosan kell irányítania döntéseit, még akkor is, ha ez kockázattal és bizonytalansággal jár. A könyv további részei a társas kapcsolatok, a kommunikáció és a munka–magánélet egyensúlyának problémáit tárgyalják, hangsúlyozva, hogy a boldogság alapja nem az anyagi siker, hanem a szeretet, az élvezet, az elégedettség és az értelem. Brooks állításait tudományos kutatásokra építi, de érvelését gyakorlati tanácsokkal zárja, így válik könyve egyszerre reflektív és kifejezetten praktikus olvasmánnyá.*** Stílusa közvetlen és didaktikus, mintha egy „barátságos tudós" beszélgetne az olvasóval. A boldogságakták ugyanakkor jól tükrözi a kortárs önfejlesztő irodalom egyik alapfeszültségét: miközben a boldogságot tudatosan felépíthető projektként mutatja be, ezzel egyúttal a modern, teljesítményközpontú gondolkodás logikáját is újratermeli. A könyv így egyszerre kínál hasznos, kutatásalapú útmutatót és árulkodik arról, hogy korunk embere még a boldogságot is hajlamos menedzselendő erőforrásként értelmezni. A jegyzetekkel, mutatóval és a szerző rövid életrajzával záruló kötet a szervesen illeszkedik Brooks munkásságába, érdeklődő olvasók ajánlható. [<<<]