A történész akadémikus évtizedek óta elsősorban a 20. század magyar históriáját kutatja; az utóbbi években viszont egyre többször nyilatkozott meg kortörténeti nézőpontból aktuális, politikai kérdésekben is. Ez a két részből álló könyve is ilyen; az első, másfél száz oldalas tanulmány (Hannibal   [>>>]

A történész akadémikus évtizedek óta elsősorban a 20. század magyar históriáját kutatja; az utóbbi években viszont egyre többször nyilatkozott meg kortörténeti nézőpontból aktuális, politikai kérdésekben is. Ez a két részből álló könyve is ilyen; az első, másfél száz oldalas tanulmány (Hannibal ante portas) a nagyvilág 20. századi geopolitikai átalakulásai fölötti szemle. Ezt az évszázadot alapvetően az USA elsősége határozta meg, ez a hatalom volt a két világháború és a hidegháború egyértelmű nyertese. Ezzel szemben a Szovjetunió fölbomlott, Nagy-Britannia és Franciaország regionális hatalommá süllyedt, ugyanakkor Kína és India emelkedő pályára került. ***Romsics Ignác geopolitikai szempontból tekint végig a 20. század történelmén a világ újra fölosztásának folyamatát és állomásait vizsgálva, a versailles-i békerendszer döntéseinek következményeitől, Japán és Németország expanziós törekvésein és a II. világháborún át a gyarmati rendszer megszűnéséig, a bipoláris világrend kialakulásáig. Bemutatja az USA világhatalmi törekvéseit, Kína fölemelkedését, Oroszország magára találását, a jelenkori Európa nagy kérdéseit, amelyek egyik elsője az Európai Unió válsága. Így jut el a szerző napjaink húsbavágó problémáihoz, mint az orosz-ukrán, vagy a palesztin-izraeli konfliktus. A jövő esélyeit latolgató utolsó fejezetben az USA-Kína rivalizálás lehetséges kimenetelétől teszi függővé a világhelyzet alakulását. Arra figyelmeztet, ha az Európai Unió nem képes egységessé szerveződni, akkor a földrész mellékvágányra kerül, amelyet a két szuperhatalom ledönthet a lábáról. A kötet második része (Hírünk a világban) voltaképp szemletanulmány, amelyben másfél évtized (2010-2025), az Orbán-kormányok nyugati sajtóját mutatja be, három liberális-demokrata (The Economist, LExpress, Der Spigel) és egy konzervatív (Weltwoche) orgánum hazánkra vonatkozó közlései alapján. A lapok magyarországi aktualitásokra reflektáló anyagainak elemzése – már csak a vizsgált lapok számarányából is következően – egyértelműen negatív következtetésekre vezeti a szerzőt. Amíg a kötet első része a jelenkor világpolitikai horizontjának nagyívű ttekintése, a második rész olyan sajtószemle, amely a liberális orgánumok véleményét visszhangozza. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]