A témához illően szép kiállítású kötetbe foglalt 13 tanulmány a természet és az urbánus környezet civilizációközpontú és esztétikai közelítésmódjára mutat példát, egyben a környezetesztétika fontos, olykor alapvető kérdéseit feszegeti. A környezetesztétika abból indul ki, hogy a természet, a   [>>>]

A témához illően szép kiállítású kötetbe foglalt 13 tanulmány a természet és az urbánus környezet civilizációközpontú és esztétikai közelítésmódjára mutat példát, egyben a környezetesztétika fontos, olykor alapvető kérdéseit feszegeti. A környezetesztétika abból indul ki, hogy a természet, a környezet nem az emberen kívül létezik, hanem dinamikus interaktív viszonyban van. Ebben a viszonyban az embernek föl kell adnia a távolságtartó megfigyelő státuszát, bele kell merülnie az őt körülvevő világba. Ez a szemléletmód jelent meg a 2022-ben indított környezetesztétikai projekt részeként megrendezett a Civilizált természet. Környezetesztétika elméletben és gyakorlatban című, 2024. februári konferencián, amelynek előadásszövegei kaptak helyet a Németh Domonkos Tamás fotóival illusztrált album formátumú kötetben. Szécsényi Endre nemzetközi szakirodalmon alapuló tanulmányában a német „stimmung" (hangoltság, atmoszféra, harmónia) fogalmának használatáról értekezik, és az ökológiát az atmoszféra, a megélt harmónia felől vizsgálja fogalmi szinten. Csuka Botond történeti nézőpontú dolgozata az ipari forradalom kora indusztriális tájának ábrázolásait, tájleírásait veszi szemügyre, főleg a korabeli angol szerzők munkáinak bemutatásával. Ledneczki Kinga nagyon is mai témája, hogy az orosz-ukrán háború idején a kortárs ukrán animációs művészet miként ábrázolja ember és táj viszonyát. Nagy Edina előadásának tárgya a meteorológiai jelenségek, konkrétan a felhőalakzatok képzőművészeti ábrázolása; Cserhalmi Luca a túrázás, a természetjárás hangulatának megnyugtató hatását megörökítő irodalmi alkotásokról értekezik.*** Nemes László a biológia és a dizájn lehetséges kapcsolódási felületeit tekinti át; Farkas Judit az erdőkertek kialakításával foglalkozik, éspedig az ún. permakultúra nézőpontjából, ami ember és természet együttműködését jelenti, de nem az emberi felsőbbrendűség szempontjából, hierarchiális rendje felől, hanem mindkét oldal sajátosságainak tiszteletben tartásával, etika és esztétika összhangjára is ügyelve. Papp Zoltán a nagy német író, Friedrich Schiller műveiben kutatja a természet szépségeinek ábrázolását. Több tanulmány szerzője, mint Somhegyi Zoltán, Popovics Zoltán vagy Hulesch Máté a városi környezet esztétikájának kérdéseivel foglalkozik. Végül Németh Mihály a tájkép, e sajátos festészeti műfaj megszületését rekonstruálja a korai sienai freskókon megjelenő veduták ábrázolásait elemezve. A kötet valamennyi előadásszövege végül is egyöntetűen arra buzdít, hogy az ember fedezze föl a maga köznapi vagy alkalmi környezetének esztétikumát. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]