Újabb történelmi regénnyel jelentkezett Cs. Szabó Sándor, ám jelen esetben az honfoglalás és az államalapítás idejét magunk mögött hagyva fél évezreddel később járunk. A regény ugyanis nem a dicsőséges nándorfehérvári diadalt (1456), hanem a második nándorfehérvári csatát (1521) állítja a
[>>>]
Újabb történelmi regénnyel jelentkezett Cs. Szabó Sándor, ám jelen esetben az honfoglalás és az államalapítás idejét magunk mögött hagyva fél évezreddel később járunk. A regény ugyanis nem a dicsőséges nándorfehérvári diadalt (1456), hanem a második nándorfehérvári csatát (1521) állítja a középpontba. Ekkor esett el ugyanis a Magyar Királyságot oltalmazó erősség. A történelemkönyvek nem vagy alig tesznek erről a viadalról említést, a nagy vesztes csaták és ostromok is inkább Szigetvár (1566) vagy Buda (1526, 1541) nevét örökítették meg, pedig a Duna partján álló erőd hétszáz védője hatvanhat napig tartott ki a húszezer főt számláló szultáni sereggel szemben. A regény részletekbe menően ismerteti a korabeli állapotokat: a Mátyás halálát követő három évtized romlását, a királyi hatalom gyengülésének okait, valamint az egymással torzsalkodó főurak vitáit. A regény nagyobb részt mégis az egymásnak feszülő seregeket, a vitézül helytálló, halálig kitartó magyar és szerb katonák, valamint asszonyaik hősies kitartását viszi színre.*** Árulók és hűséges katonák, realisták és fanatikusok, az ostrom során már nem volt helye színlelésnek, mindenkiről kiderül, hogy valójában milyen ember Az ostrom és a magyar történelem későbbi alakulása mindenki előtt ismert, aki tanult történelmet, viszont hogy mi vezetett idáig, már talán kevesebben. A jól megírt, gördülékenyen olvasható regény élénk csatái, példaértékű emberi alakjai, valamint ismeretterjesztő szándéka miatt ajánlható széles körben olvasásra. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]