A történelmi és életrajzi regények egész sorának írója ezúttal a honfoglalás korába kalauzolja vissza az olvasót, a 870-es évektől az észak-itáliai kalandozásokig. A terjedelmes, sokszereplős, ágas-bogas cselekményű, részletgazdag ábrázolatú mű első része a maga epikus áradásával voltaképp arra az   [>>>]

A történelmi és életrajzi regények egész sorának írója ezúttal a honfoglalás korába kalauzolja vissza az olvasót, a 870-es évektől az észak-itáliai kalandozásokig. A terjedelmes, sokszereplős, ágas-bogas cselekményű, részletgazdag ábrázolatú mű első része a maga epikus áradásával voltaképp arra az utókori dilemmára keres magyarázatot, hogy az Etelközben tartózkodó magyarok a nyugat felé nyomuló besenyők elől menekülve, véletlenszerűen, vagy nagyon is tudatosan, hazát keresve találtak rá az ideális lakóhelyül szolgáló Kárpát-medencére. És vajon Álmos és Árpád népe csak a nomád élet egyik állomásának tekintette ezt a tájat, vagy a letelepedés szándéka vezette őket? Az író bevezet a honfoglaló magyar törzsek életébe, társadalmi és emberi viszonyaiba, szokásaiba, hiedelemvilágába; szól a Nap Apa és Föld Anya képzetéről, meg a kelet felé tekintő Napmadárról, amely a hun eredet jelképe. ***Benkó László a cselekmény csúcspontjaként a korai kalandozások egyik legsikeresebb vállalkozását örökíti meg, a Brenta folyó menti csatát, amelyre közvetlenül a honfoglalást követően került sor. Miután a magyarok 895-896 táján a Frank Birodalomhoz tartozó Dunántúl kivételével megszállták a Kárpát-medencét, elhatározták Észak-Itália kirablását. Céljuk elérése érdekében megegyeztek Arnulf keleti-frank uralkodóval, aki átengedte országán a magyar lovasságot, hogy hadba vonuljon Berengár király ellen. A magyarok 899-ben kifosztották Észak-Itáliát, végig rabolták Treviso, Vicenza, Verona, Brescia, Bergamo vidékét. Sikeresen alkalmazták az ismert szittya harcmodort, a színlelt megfutamodást, így győzve le a háromszoros túlerejű itáliai sereget. A történelmi és hadtörténeti események voltaképp keretül szolgálnak az író számára, aki terjedelmes regényében a honfoglaló magyarság életformáját kívánja rekonstruálni, miközben bő áradású epikummal, sokszor a legapróbb részletek megjelenítésével ad korrajzot idéző képet a 9. század magyarságáról, a törzsszövetség életéről és hadi tetteiről. Meg arról, mit gondoltak az akkoriak a világról, a földről és égről, miben hittek, és vezetőik hogyan alkalmazkodtak az akkori Európa viszonyaihoz. A testes mű szövegkorpusza megjeleníti a korabeli élet köznapi mozzanatait ugyanúgy, mint a nagypolitika, a diplomácia fejleményeit, a világtörténelem sorsokat alakító tényezőit. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]