| Cím: |
A szabadság filozófiája
| | Alcím: |
egy modern világszemlélet alapelemei ; természettudományos módszer szerint végrehajtott lelki megfigyelési eredmények
| | Szerző: |
Steiner, Rudolf (1861-1925) |
| Közrem.: |
Dalmai Zoltán (ford.) |
| Szerz. közl: |
Rudolf Steiner ; [ford. Dalmai Zoltán]
| | Kiadás: |
Szeged : Lazi, cop. 2025 |
| Eto: |
141.333 ; 1(436)Steiner, R.
| | Tezaurusz: |
Filozófia ; Antropozófia |
| Eredeti cím: |
Die Philosophie der Freiheit
| | Szakjel: |
100
| | Cutter: |
S 89
| | ISBN: |
978-963-267-663-0
| | Oldal: |
201, [2] p.
| | Megj.: |
Bibliogr.: p. 199-201.
| | UKazon: |
202509004
| | Kivonat: |
Rudolf Steiner, a századelő jeles osztrák filozófusának életműve ma reneszánszát éli. Egyre-másra jelennek meg antropozófiai művei, s mellettük korai munkái is. A szabadság filozófiája szintén a korai művek közé tartozik, de egyben alapvetése is Steiner későbbi gondolkodásának. A könyv témáját
[>>>]
Rudolf Steiner, a századelő jeles osztrák filozófusának életműve ma reneszánszát éli. Egyre-másra jelennek meg antropozófiai művei, s mellettük korai munkái is. A szabadság filozófiája szintén a korai művek közé tartozik, de egyben alapvetése is Steiner későbbi gondolkodásának. A könyv témáját Steiner az előszóban tömören meghatározza. Mint mondja, a kötet fejtegetései az emberi lét két alapkérdése köré csoportosulnak. ***"Van-e lehetőség az ember mivoltának olyan szemlélésére, hogy ez a szemlélet támaszunk legyen minden egyébben, amivel tapasztalásként vagy tudományos ismeretként találkozunk, amiről azonban úgy érezzük, hogy önmagában nem áll meg" - hangzik az első kérdés. A másik kérdés: szabadnak mondhatja-e magát az ember mint akarati lény, vagy ez a szabadság csak illúzió? Steiner válasza: van olyan szemléletmód az ember mivoltára vonatkozóan, amely egyéb ismeretek támasza is lehet, s hogy e szemlélet révén beszélhetünk szabad akaratról is, csak meg kell találnunk a szabad akarat kibontakoztatásának lelki területét. Steiner szerint az ember egy valóban létező szellemi világban él, s ez a szellemi világ még a tapasztalás előtt megismerhető. Elutasít mindenféle olyan szemléletet, amely a világot duálisan fogja fel. Monizmusa elveti azt is, hogy az észlelés és gondolkodás számára adott végső okokat ezen a világon kívül kellene keresni. A steineri monizmus szerint a gondolkodás sem nem szubjektív, sem nem objektív, hanem a valóság mindkét oldalát átfogó princípium. "Gondolati tartalommal telítetten élni a valóságban annyit jelent, mint istenben élni" - írja Steiner, ezzel is utalva arra, hogy a dualizmus elméletén túllépve a világot egységes egésznek fogja fel, s ebből vezeti le az emberi szabadságot, mert a monizmus szerint nincs a világon kívüli, akaratot befolyásoló és meghatározó ok. Steiner könyve a filozófia iránt mélyebben érdeklődő olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|