Az amerikai őslakos szerző egy izgalmas és provokatív műben hívja fel olvasói figyelmét, hogy milyen szoros kapcsolatban állnak egymással a földi élőlények, melyek közül az embert sem lehet önmagában kiemelni, az ember is része ennek a rendszernek, de paradox módon éppen ez az a faj, amely képessé   [>>>]

Az amerikai őslakos szerző egy izgalmas és provokatív műben hívja fel olvasói figyelmét, hogy milyen szoros kapcsolatban állnak egymással a földi élőlények, melyek közül az embert sem lehet önmagában kiemelni, az ember is része ennek a rendszernek, de paradox módon éppen ez az a faj, amely képessé vált annak elpusztítására – legyen szó akaratos vagy akaratlan rombolásról. Robin Wall Kimmerer kiemeli, hogy az emberi társadalom, amelyet globálisan a kapitalista termelés, valamint az erre épülő pénzrendszer határoz meg, a kihalás, az összeomlás szélére került. Az emberek elvesztették kapcsolatukat a természettel, s miközben mindenki egyként ünnepelte a modernitást, elvesztették kapcsolatukat egymással és az ősi bölcsességgel.*** A szerző egy – szintén őshonos – növényt, a szentperjét teszi meg esszészerűen megírt értekezése kiindulási pontjának. Ez a makacs és kitartó növény rizomatikus úton terjed, gyökerei a felszín alatt osztódnak és a lassan belakja a mezőn rendelkezésére álló területet. A növény, mivel gyógyhatású, mindig is becsben állt az őslakosok körében, akik nem csupán szedték, de ültették és magukkal is vitték a növényt. Kimmerer kiemeli, hogy erről a növényről vehetne mindenki példát, valamint azt sem hagyja említés nélkül, hogy a kortárs környezetvédelmi aktivisták és a jelenségeket meghatározó teoretikusok egyaránt vakokká lettek a növényekre, a fókuszba az állatok kerültek, de egy ökoszisztéma nem létezhet növények nélkül. Kimmerer a szentperje nevelése, begyűjtése és felhasználása köré csoportosítja fejezeteit. A kiadvány végén a felhasznált szakirodalmi hivatkozások, az idézett források kaptak helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]