A szerző két kisfiú, Csongor (Csongi) és Benjamin (Beni) édesanyja. A karcsú kötethez ajánló sorokat író Solt Anna gyógypedagógussal való ismeretsége arra az időre tehető, amikor a négyesztendős, autista Csongival járni kezdett a gyermekek lelki egészségéért munkálkodó Vadaskertbe, ahol Solt Anna   [>>>]

A szerző két kisfiú, Csongor (Csongi) és Benjamin (Beni) édesanyja. A karcsú kötethez ajánló sorokat író Solt Anna gyógypedagógussal való ismeretsége arra az időre tehető, amikor a négyesztendős, autista Csongival járni kezdett a gyermekek lelki egészségéért munkálkodó Vadaskertbe, ahol Solt Anna szakemberként dolgozik. Csongi életének krónikása az édesanya, aki sokáig nem tudta, hogyan törje át a hallgatás falát fiában, ám amikor megszületett a kistestvér, Beni, aki amint beszélni tudott „csongiul" szólt bátyjához***, az édesanyában tudatosult, hogy nem a maga nyelvére kell megtanítania elsőszültöttjét, mert ha kapcsolódni akar kisfiához, akkor tiszteletben tartva gyermeke sajátosságait, neki kell alkalmazkodnia Csongi nyelvezetéhez és világához. A fekete-fehér fotókkal illusztrált kötet a kisfiú életének mindennapjaiba enged bepillantást, édesanyja óvó, féltő szeretettel mesél arról, hogy milyen különleges elbánást igényel Csongi, akinek vannak „fenn" és lenn" időszakai. A kisfiú a boldogabb pillanatokban szinte szemet kápráztató cikázásba kezd a lakás bármely területén, de főként a fürdőszobában mászik ügyesen a polcokon, ám ha Csongi lent van, akkor elbújik a világ valamennyi történése, zaja elől és nem lehet őt kicsalogatni az ismeretlen kisvilágából. Mivel a kisfiú nem tud beszélni, részben a metakommunikációs forma jelenti a kapcsolódási pontokat és az a hihetetlenül erős, elfogadó szeretet, amellyel a család valamennyi tagja viszonyul Csongihoz. Megrendítő, szívszorító vallomása ez az édesanyának, aki ismét bizonyságát adja annak, hogy az anyai szeretet „hegyeket képes megmozgatni". A témában érintettek figyelmét fontos és érdemes felhívni a kötetre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]