A török hódoltság idején a magyar és az arab költészet bizonyos elemei eljutottak mindkét irodalomba, így az arab lírikusok előtt nem ismeretlen Balassi Bálint neve. A kétnyelvű (magyar és arab) kötet egyrészt három tanulmányt, illetve esszét tartalmaz a magyar költőnek az arab irodalomtörténetben   [>>>]

A török hódoltság idején a magyar és az arab költészet bizonyos elemei eljutottak mindkét irodalomba, így az arab lírikusok előtt nem ismeretlen Balassi Bálint neve. A kétnyelvű (magyar és arab) kötet egyrészt három tanulmányt, illetve esszét tartalmaz a magyar költőnek az arab irodalomtörténetben kialakult képéről, másrészt válogatást Balassi lírájának arab fordításából. A kiadvány bevezetésében (Balassi költészete a világirodalom kincse) Attif Mohamed Abdel-Madzsid egyiptomi költő és műfordító kijelöli a magyar költő helyét az egyetemes líratörténetben, illetve röviden jellemzi a Balassi-líra meghatározó, jellegadó vonásait. ***Molnár Pál dolgozata (Balassi belép az arab világba) mindenekelőtt bemutatja a Balassi-versek arab tolmácsolóját, e kötet közreműködőjét, Abdallah Abdel-Ati Al-Niggart, elbeszélve, hogy az egyiptomi műfordító már tizenéves korában élénken érdeklődött a magyar nyelv és kultúra iránt, majd Kairóban szerzett magyar-olasz szakos diplomát. A kötet legterjedelmesebb fejezetét az egyiptomi műfordító Balassi Bálint költészetének képe az arab világban című dolgozata alkotja. A szerző Balassiban a magyar költészet első világirodalmi rangú alkotóját látja, akire már pályája elején fölfigyelt. Hosszan ír a két nyelv, a két kultúra, a kétféle verstan különbözőségeiről, az ezekből adódó fordítói nehézségekről. Szól a műfordítás-elmélet régi dilemmájáról, a szöveghűség és a művészi átköltés választásáról, a rímek visszaadásának kérdéséről, a Balassi-strófa elterjedtségéről. E három írás után mintegy félszáz Balassi-vers olvasható a kötetben magyarul és arabul. Olyan ismert költemények szerepelnek a válogatásban, mint Áldott szép pünkösdnek; Ébred a szép természet; Kiben bűne bocsánatáért könyörgött; Adj már csendességet stb. Az életrajzi jegyzetekkel záródó kötet egyrészt meghatározza a magyar költőóriás helyét az arab világ irodalmi tudatában, másrészt éles fénnyel rávilágít a két egymástól nagyon különböző kultúra, szellemiség, mentalitás és irodalom közvetítésének nehézségeire, műhelygondjaira. A kötet nagy irodalomtudományi és műfordításelméleti gyűjteményekben kaphat helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]