Az ELTE BTK esztétika tanszékének vezetője legújabb könyvével szeretné bizonyítani, hogy noha a kortárs filozófiai vizsgálódásoknak már egy jó ideje nem áll a homlokterében, a hermeneutika tekintetében még mindig vannak tisztázandó dolgok, megválaszolatlan kérdések. Könyvével, természetesen, nem   [>>>]

Az ELTE BTK esztétika tanszékének vezetője legújabb könyvével szeretné bizonyítani, hogy noha a kortárs filozófiai vizsgálódásoknak már egy jó ideje nem áll a homlokterében, a hermeneutika tekintetében még mindig vannak tisztázandó dolgok, megválaszolatlan kérdések. Könyvével, természetesen, nem akarja és nem is tudná megválaszolni az évszázados kérdéseket, viszont a szintézis mellett egy értő analízist kapunk kézhez, amely a nyelvi megértést, az értelmezés hatalmát és korlátait, valamint a nyelven keresztüli megismerés illékony és illuzórikus voltát emeli ki. Bacsó írásai tehát a hermeneutika tárgykörébe tartoznak, olyan jelentős gondolkodókkal lépnek dialógusra, mint Schleiermacher, Heidegger és Gadamer.*** A könyv a művészetekkel foglalkozó tudományos gondolkodás egyik alapjához is eljut: mi a valóság és mit tekinthetünk műalkotásnak, mennyi joga marad az olvasónak arra, hogy önállóan is kifejthesse gondolatait, és hogy mégis hogyan és miért válik valami egy korábban semleges állapotból műalkotássá. Bacsó vizsgálódásait tizenegy fejezetre osztotta: az első szöveg nem kevesebbről szól, mint a megértésről, de olyan témák is sorra kerülnek, mint a kritika mint erény, a szöveg-test kettőségének kérdése, valamint a test képe. A nagy elődök munkái és gondolatai között kellő magabiztossággal játszó és alkotó Bacsó a hermeneutika alapvető kérdéseit teszi fel ismét – művével a kortárs filozófiai diskurzusokat élénkíti. Könyvét esztéták és filozófusok mellett irodalmároknak és érdeklődő olvasóknak lehet ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]