Évek óta írja már az első magyar uralkodóház és ősei történetét Cs. Szabó Sándor, melynek eredménye egy egyelőre öt kötetből álló regénysorozat. A szerző rendszerint az Ünnepi Könyvhétre készült el egy-egy nagyregénnyel, és az évek során kialakult az a szokása, hogy az elkészült kötet után írt   [>>>]

Évek óta írja már az első magyar uralkodóház és ősei történetét Cs. Szabó Sándor, melynek eredménye egy egyelőre öt kötetből álló regénysorozat. A szerző rendszerint az Ünnepi Könyvhétre készült el egy-egy nagyregénnyel, és az évek során kialakult az a szokása, hogy az elkészült kötet után írt valami mást, valami rövidebbet. Idén a Tíz lövő, tíz asszony lett ez a regény, melynek ötlete az Árpád fiai (202313296) írása közben született, amikor a 924. évi események közül az Alpok hágói közé beszorított, majd onnan kitörő magyar sereg történetének nézett utána.*** Az eredeti forrás Flodoard évkönyve volt, melynek vonatkozó részletét le is fordította, és bár az epizód nagyon érdekesnek bizonyult, helyhiány miatt a történet nem fért bele a regénybe. Az így elkészült szöveg lett a mostani történet kezdeménye, melynek középpontjában egy Szalárd vezér seregéből leszakadt, Itáliából hazatérő tized áll. A „lövőket", vagyis a tized harcosait a család feje, Tege vezeti, míg felesége, Szente asszony felel az otthon maradottakért: asszonyokért, gyerekekért, a harchoz már túl öreg vagy még túl fiatal férfiakért. Közel ugyanabban az időben azonban mindannyian veszélybe kerülnek: a fősereghez visszatérni kívánó lövők beszorulnak az Alpok hegyláncai közé, az otthon lévőket pedig egy fekete kabar tized fenyegeti, a mindkét helyszínen felbukkanó belső ellentétekről már nem is beszélve "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]