A szerző filozófiai és etikai érdeklődésének egyik fontos tárgyköre az emberi méltóság kérdése. Ide kapcsolható új, hatodik kötetének témája is, az emberi kegyetlenség problémája. Barcsi Tamás leszögezi, az emberi kegyetlenséget vizsgálja, nem az erőszakot, tágan értelmezve a kérdéskört. ***Könyve   [>>>]

A szerző filozófiai és etikai érdeklődésének egyik fontos tárgyköre az emberi méltóság kérdése. Ide kapcsolható új, hatodik kötetének témája is, az emberi kegyetlenség problémája. Barcsi Tamás leszögezi, az emberi kegyetlenséget vizsgálja, nem az erőszakot, tágan értelmezve a kérdéskört. ***Könyve első részében (A kegyetlenség fogalma) definiálja a szó jelentését, és beszél arról, miként valósulhat meg a kegyetlenség erőszak nélkül is, majd az emberi civilizáció perspektívájában vizsgálja az erőszak formáit, és azok mérséklésének lehetőségeit; szól arról is, hogy a közvélekedés mit tart kegyetlenségnek és mit nem. A második fejezetben (A kegyetlenség néhány változatáról) tárgyalja, mi lehet a célja és az indoka a kegyetlenségnek – megállapítva, hogy rendszerint a rend helyreállítása. Beszél a kegyetlenkedés élvezetéről, az idegenekkel szemben alkalmazott kegyetlenségről és a rendcsinálás agresszív formáiról. A harmadik rész (A felfoghatatlan kegyetlenség) az „üzemszerű" kegyetlenség analízise – legtöbb példáját a holokauszt történetéből hozza. Leírja a koncentrációs táborok működési mechanizmusát; elkülöníti a nácik és a sonderkommandósok brutalitását, illetve az ezekre adott emberi reakciókat veszi számba. Számos irodalmi példája közül a legszámosabb hivatkozása Kertész Imre Sorstalanság és Ottlik Géza Iskola a határon című regényeiből származik. Az utolsó részben (Miért kegyetlen az „erőszak alkonyának" korszaka?) a köznapi „inhumanizációt" vizsgálja, amit Franz Kafka prózájával (Az átváltozás; A per) szemléltet, illetve filmes példákat is hoz. Szól a közönyben, az elfordulásban, a néma megvetésben, az emberi kapcsolatok felszínességében megnyilvánuló kegyetlenségről, a hétköznapi szadizmus változatairól, így az iskolai zaklatásról, a szexuális abúzusról, a hatalommal való visszaélésről. Végül fölhívja a figyelmet a kevésbé nyilvánvaló kegyetlen magatartásformákra, mint az empátia hiánya, a médiavilág együttérzésnek hazudott közönye. A lábjegyzetekkel kísért, szakirodalmi hivatkozásokkal kiegészített értekezés filozófiai, etikai részlegek állományába tartozik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]