Memoárral jelentkezik Lencsés Lajos, a nemzetközileg is ismert oboaművész. Azért kezdett bele személyes emlékeinek lejegyzésébe, mert egyrészt boldogan, hálásan gondol életútjára, amely egy szerény környezetből kiragadva messze a világ csodáihoz vezette őt, másrészt úgy gondolja, története mások   [>>>]

Memoárral jelentkezik Lencsés Lajos, a nemzetközileg is ismert oboaművész. Azért kezdett bele személyes emlékeinek lejegyzésébe, mert egyrészt boldogan, hálásan gondol életútjára, amely egy szerény környezetből kiragadva messze a világ csodáihoz vezette őt, másrészt úgy gondolja, története mások számára is tanulságos lehet. Megismerhetjük bányász, paraszt és vasutas felmenőit, dorogi gyermekkorát, sikeres felvételi vizsgáját a budapesti zenei gimnáziumba és a Bartók Béla szakiskolába, tanulmányait a Zeneakadémián, majd Franciaországban, és azt, hogyan lett az 1956-ban Németországba emigrált magyar zenészek által létrehozott Philharmonia Hungarica első oboistája.*** Olvashatunk az itt töltött időszakról, az 1968-as genfi oboaversenyről, a stuttgarti Kamarazenekarról és Karl Münchingerről, meghatározó kollégáiról, kedvenc zeneszerzőiről, zene és emigráció kapcsolatról, vagy éppen a 20. századi francia és magyar oboazenéről. A fafúvós muzsikushoz hűen fafotókkal illusztrált memoárt a borítók felvételét is tartalmazó diszkográfia zárja, az utolsó oldalon pedig egy QR-kód található, melynek segítségével meghallgathatjuk a Kodály epigrammák oboára című album felvételét, a művész előadásában. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]