Erberling Judit második verseskötete Szirmok címmel jelent meg: a költemények ismét a líratörténet ismert témáit elevenítik fel. Találunk szép természetleírásokat, melyek az évszakokat, a növényeket és a változó természet ezer arcát varázsolják az olvasók elé, máskor az élet komolyabb kérdései   [>>>]

Erberling Judit második verseskötete Szirmok címmel jelent meg: a költemények ismét a líratörténet ismert témáit elevenítik fel. Találunk szép természetleírásokat, melyek az évszakokat, a növényeket és a változó természet ezer arcát varázsolják az olvasók elé, máskor az élet komolyabb kérdései kerülnek előtérbe, az élet és a halál, az örök körforgás, az emberi tapasztalatok, de olyan szövegek is helyet kaptak a gyűjteményben, melyek a hazafias költészet hagyományát viszik tovább. A költő az élet, az emberi lélek mélységeibe vezeti be olvasóit, ahol a különböző élmények révén az érzelmek igen széles skálája vonul fel.*** A szerző továbbra is ragaszkodik a rímekbe szedett versekhez, melyek között találunk strófákba szedett darabokat és összefüggő költeményeket egyaránt. A Cseresznyevirágzás című vers klasszikus magyar ütemhangsúlyos költeményként felező tizenkettesekbe szedve varázsolja elénk ezt az évenként ismétlődő természeti csodát: „Virágba borult a cseresznyefa ága, / ezer szirmot szór e szenvedő világra. / Ágai közül nem hallatszik a panasz, / fátyolos lepellel üdvözli a tavaszt. / Tudja a cseresznyefa, mi az ő dolga, / sziromszőnyeget varázsol földre, porba. / Érzi már ő is, mint küszködik e világ: / a lelkekben kinyílott a bánatvirág. / Vajh elmossa bársony szirmával a tavasz, / a világunk sebén ez lesz majd a tapasz? / Szirom-esőt hint a cseresznyefa ága, / s egy csepp öröm vegyül e lehangoltságba." A verseskötet a szép versek kedvelőinek ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]