1901 nyarán a gyöngyösi ferences rendi könyvtárban kutatva, Katona Lajos néprajzkutató, filológus véletlenül bukkant arra a Kassán készült, bőrhátú, papírtáblába kötött, nyolcrét hajtott, tizennyolc oldalas kéziratos másolatra, amely a 17. századból származó ördögűző módszerek egyikét örökíti meg.   [>>>]

1901 nyarán a gyöngyösi ferences rendi könyvtárban kutatva, Katona Lajos néprajzkutató, filológus véletlenül bukkant arra a Kassán készült, bőrhátú, papírtáblába kötött, nyolcrét hajtott, tizennyolc oldalas kéziratos másolatra, amely a 17. századból származó ördögűző módszerek egyikét örökíti meg. A könyvecske, melynek eredetije egy (1672-ben elhunyt,) Lukas Glopsperger nevű bajor szerzetes szerzeménye, valójában egy pecséttel ellátott cédula elkészítésére vonatkozik, amely bonyolult receptúra alapján, rengeteg hozzávalóval, sok szertartásos elemmel és megannyi szövevényes egyházidegen metódussal van teletűzdelve. A latinul és magyarul (tükörfordításban) közölt eljárás „fölötte hatásos a betegségi démon kiűzésében, s nehéz szülések alkalmával És ezeket a cédulákat még ma is nyeldesi Bajorország vakbuzgó népe A varázsigés cédulák felírása ma is ugyanaz, mint amit a gyöngyösi kódex említ".*** Az újabb kori tudományos kritika szerint, úgy tűnik, hogy a szerző mitsem tudott a toursi zsinatnak (1583) hozott azon határozatáról, mely megtiltja a papoknak, hogy hasonló cédulákkal, írásos amulétumokkal és ráolvasásokkal gyógyítsanak. Ugyanakkor, az 1903. július 29-én Rómában tartott kongregáció megállapítása szerint „nem tekinthető babonának, ha valaki (betegségből való gyógyulás előmozdítása végett) pilulába gyúrt madonnaképeket elnyel vagy olyan vizet iszik, mellyel ereklyék és más hasonlók lettek lemosva". Még újabb fejlemény a katolikus egyházon belül, hogy 2014-ben a Szentszék hivatalosan is elismerte az Ördögűzők Nemzetközi Társaságát, amelynek tagjai (az egyházmegyék püspöki megbízással működő exorcista papjai) arra hivatottak, hogy megszabadítsák a híveket az őket kínzó démonoktól. A történeti forrásnak tekinthető, néprajzi, antropológiai és teológiai elemzéssel, valamint bibliográfiával kiegészített kiadvány folklórgyűjteményekbe javasolható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]