2018. augusztus 20-án még egyedül ült a stockholmi parlament előtt a járdán a tizenhat esztendős Greta Thunberg, hogy „Iskolai sztrájk az éghajlatért" feliratú táblájával hívja fel a döntéshozók figyelmét a globális felmelegedés hatásaira. Akkoriban hihetetlenül forró nyár volt az észak-európai   [>>>]

2018. augusztus 20-án még egyedül ült a stockholmi parlament előtt a járdán a tizenhat esztendős Greta Thunberg, hogy „Iskolai sztrájk az éghajlatért" feliratú táblájával hívja fel a döntéshozók figyelmét a globális felmelegedés hatásaira. Akkoriban hihetetlenül forró nyár volt az észak-európai országban (a higanymérők 35 fokig kúsztak fel), erdőtüzek pusztítottak, ám szinte senki nem akart lépni. Közeledett az országgyűlési választás, így természetesen a klímaszrájkoló diáklány hely- és időpontválasztása sem volt véletlen. Első akciója húsz napon keresztül tartott a törvényhozás épülete előtt, s egy idő után mások is csatlakoztak hozzá, s felfigyelt rá a média, majd ennek köszönhetően az ország, sőt a világ közvéleménye is.*** Alig öt hónappal később már beszédet mondott Davosban, a Világgazdasági Fórumon összegyűlt vezetők előtt. Nem sokkal később pedig világméretű sztrájkot hirdetett, melynek keretében, 2019. március 15-én a világ mintegy hétszáz városában, Melbourne-től San Franciscóig összesen 1,6 millió diák vonult az utcára. Mindennek köszönhetően, már az előkészületek során társadalmi párbeszéd indult a témáról, az iskolákban a korábbiaknál is nagyobb mértékben esett szó a klímaváltozásról, és a diákokon kívül sokan mások is megmozdultak. Az interneten is mozgalom indult, melyet a #ShoolStrikeForClime hashtag jelez a közösségi oldalakon, s a kezdeményezőt azóta Nobel-békedíjra is jelölték. De vajon hogyan jutott ebbe a fontos szerepbe ez svéd kamaszlány? Honnan, milyen családi környezetből indult? Miért tartotta fontosnak felemelni a szavát a környezetszennyezés, bolygónk kizsákmányolása ellen? Milyen kutatásokra támaszkodott aktivizmusa során? Egyáltalán, mi az az éghajlatváltozás? Mi okozza mindezt? Miért károsak a fosszilis tüzelőanyagok vagy a műanyag? Mit tehetünk, globális és egyedi szinten az éghajlatváltozás megállítása érdekében? Mindezen kérdésekre igyekszik válaszolni a Hongkongban élő olasz újságíró kötete, mely olvasmányosan, ugyanakkor szakszerűen adja át ezeket az ismereteket. A Manuela Marazzi színes rajzaival illusztrált könyvet a fontosabb kifejezések magyarázata, az ajánlott honlapok listája, valamint bibliográfia zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]