Cselenyák Imre Arany János életregényének második kötetével ajándékozta meg az olvasókat. A nagy költő életének első részéről, az Áldott az a bölcső (Úk nem ismertette) című regényében vallott, az egyik legnagyobb magyar lírikus iránti tisztelettel, érzelemmel telve, hitelesen. Ebben a második   [>>>]

Cselenyák Imre Arany János életregényének második kötetével ajándékozta meg az olvasókat. A nagy költő életének első részéről, az Áldott az a bölcső (Úk nem ismertette) című regényében vallott, az egyik legnagyobb magyar lírikus iránti tisztelettel, érzelemmel telve, hitelesen. Ebben a második kötetben folytatja a költő regényes életrajzát, amellyel Arany János 200. születésnapja előtt is tiszteleg.*** Az Ünnepi Könyvhétre megjelent regény 1849 májusától kezdődően 1882 október 22. napjának délelőttjéig, 11 óra 50 percig, a költő halála beálltának pillanatáig vezeti végig az olvasót. Arany életútját a legjelentősebb dátumok „cölöpeire" felépítve meséli el a szerző. A költő az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején nemzetőrként szolgálta a hazát, majd a bukást követően egy ideig kénytelen volt bujdosni, végül szerencsére elkerülte a megtorlást, és ekkor Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni. 1852-ben írta meg a Nagyidai cigányok című hőskölteményét, majd 1854-ben jelent meg a Toldi trilógia második része, a Toldi estéje. 1857-től kezdődően sokat panaszkodott fejfájásra és kedélybetegségben is szenvedett. Az élete akkor vett alapvető fordulatot, amikor Pestre költözött a család, ahol 1860 augusztus elsején a Kisfaludi Társaság igazgatójává választották meg. Itt szerkesztette és adta ki a két rangos hetilapot, a Szépirodalmi Figyelőt (1860–1862) és a Koszorút (1863–1865). 1963 őszén Juliska lánya férjhez ment egy református paphoz, majd 1965-ben imádott lánya meghalt. Még ebben az évben az Akadémia titkára lett, ám gyászát semmi sem tudta enyhíteni. Ezután sokáig „hallgattak a múzsák", mert végtelen fájdalma miatt nem tudott megszólalni. Egyre kedveszegettebben sétált, üldögélt a Margitszigeti fák alatt, ám ekkor születtek páratlanul gyönyörű versei (Őszikék). Unokájával, Piroskával és feleségével, Ercsey Juliannával a Margitszigeti Nagyszállóban töltötték a nyarakat, itt a tüdejével betegeskedő költő mindig jobban lett, a friss levegőn könnyebben lélegzett. 1879-ben befejezte a Toldi trilógia utolsó részét a Toldi szerelmét, ám egészsége egyre fogyott, ágynak esett és családja körében, 1882-ben visszaadta lelkét a teremtőnek. A költő emberi alakját, rendkívül szerethető személyiségét módfelett hitelesen, plasztikus képekben kelti életre a regény írója, ekként hozva emberi közelségbe a költőt és a kort, amelyben élt és alkotott. Cselenyák Imre regényét, kronológia és szójegyzék egészíti ki, valamint Arany János néhány legszebb versnek szövege teszi teljessé. Széles körben ajánlandó. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]