Tavaly év végén, 2018 novemberében rendezték meg a Magyar Tudományos Akadémián az I., a II. és a IX. osztály közös tudománytörténeti konferenciáját, amelynek témája a hatvanas-hetvenes évek nagy elméleti paradigmaváltása volt a nyelvészet, az irodalom, a pszichológia, illetve szociálpszichológia, a   [>>>]

Tavaly év végén, 2018 novemberében rendezték meg a Magyar Tudományos Akadémián az I., a II. és a IX. osztály közös tudománytörténeti konferenciáját, amelynek témája a hatvanas-hetvenes évek nagy elméleti paradigmaváltása volt a nyelvészet, az irodalom, a pszichológia, illetve szociálpszichológia, a történettudomány és a politológia területén, ennek anyagát adja közre a jelen kötet.*** A Kiefer Ferenc, Bernáth Árpád, Bollobás Enikő, Cziegler István, Hunyady György, Romsics Ignác és Bayer József írásaiból összeállt kötet érdekessége, hogy a témát a személyes részvétel és emlékezet tükrében mutatja be, egy-egy hajdani konferencia, professzori védés körüli vita, a háttérben folyó politikai egyeztetések kulisszatitkainak részleteivel, de a nagy tudományos elméletek megszületése, egy-egy életmű hatása, az egyetemi élet szerkezeti átalakulása is elemzésre kerül. Miként szerveződött az általános nyelvészeti tanszék Budapesten, miért kellett Halász Előd szegedi professzornak kandidátusi vizsgát tennie, milyen jelentősége volt az 1978 szeptemberi szegedi irodalomelméleti konferenciának vagy például hogyan veszítette el "burzsoá áltudomány" jellegét a szociálpszichológia, ilyen és hasonló érdekes kérdések hátterét világítják meg a kötet írásai. A Bollobás Enikő előszavával útjára bocsátott könyv küllemében is igényes, tartalmában pedig olvasmányos és informatív. Érdemes a szakembereken túl a magyar humán tudományok huszadik század végi fejlődése, máig ható vitái, elméleti iskolái iránt érdeklődő művelt nagyközönség figyelmébe is ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]