Az 1970-es évek közepén előkerült, a késő római császárkorból származó, nagy értékű leletegyüttes, a Seuso-kincs története, megtalálója, Sümegh József 1980-as rejtélyes halála óta, szinte magában is egy izgalmas regény (a tényekről ld. Hajdú Éva: A Seuso-kincs; 201812098). Ez a fantasztikus   [>>>]

Az 1970-es évek közepén előkerült, a késő római császárkorból származó, nagy értékű leletegyüttes, a Seuso-kincs története, megtalálója, Sümegh József 1980-as rejtélyes halála óta, szinte magában is egy izgalmas regény (a tényekről ld. Hajdú Éva: A Seuso-kincs; 201812098). Ez a fantasztikus történeti alapanyag csábította Fedina Lídiát vaskos regényének megírására a manapság divatos, Dan Brown-féle (ld.: A Da Vinci-kód; legutóbb: 201818052), korokon átívelő, történelmi tényeket és fikciót ötvöző stílusban. A műről mindent elmond Lőrincz L. László méltatása: „ragyogó fantáziával megírt, letehetetlenül izgalmas történet. Amikor olvastam, úgy éreztem, hogy magam is ott vagyok a kincsvadászok között".*** A meghökkentő események sorában követhetjük az ezüsttárgyak útját a 4. századi Pannonia Valeriától a kiegyezés utáni békeéveken át a Waffen-SS „Tavaszi ébredés hadműveletén" keresztül egészen a gulyáskommunizmus időszakáig, melyből nem marad ki a Magyar Néphadsereg prominens képviselőinek vetélkedése és a szovjet titkosszolgálat ténykedése sem. De betekinthetünk a szerb és libanoni ügyletek mögött meghúzódó külföldi műgyűjtők és múzeumok világába, majd a New York-i per részleteibe is, hogy aztán a kincsek hazakerülésével és a bűnügyi szálak elvarrásával a jelenbe érjünk. A szerző a forrásmunkák rövid, könyvvégi felsorolásában megemlíti Dézsy Zoltán 1997-es (A Seuso-kincsek rejtélye) és 2016-os (Seuso II.) riportfilmjeit is. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]