Előző kötetében (201601141) általánosságban foglalkozott a politikai rendőrségen belül működő Gazdaságrendészeti Osztály 1945 és 1948 közötti történetével Cserényi-Zsitnyányi Ildikó történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója. Legújabb könyve ugyanezen ügyosztály   [>>>]

Előző kötetében (201601141) általánosságban foglalkozott a politikai rendőrségen belül működő Gazdaságrendészeti Osztály 1945 és 1948 közötti történetével Cserényi-Zsitnyányi Ildikó történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója. Legújabb könyve ugyanezen ügyosztály későbbi iratai, valamint más források alapján az ötvenes évekkel, azon belül pedig a bányaműszaki értelmiség ellen lefolytatott, a háborút követő újjáépítés és az első ötéves tervben meghirdetett "vas és acél országa" megteremtése miatt kiemelten kezelt és széles apparátust megmozgató koncepciós eljárásokkal foglalkozik.*** Mint azt a szerző az előszóban elárulja: ezen, eddig kevésbé kutatott témával kapcsolatban szerencsés helyzetben vannak a kutatók. Az Államvédelmi Hatóság bányászati szabotázsperekkel kapcsolatos iratait ugyanis - egy-két kivételtől eltekintve - elkerülte az államszocializmus időszakának iratanyagára jellemző megsemmisítés, ráadásul az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött, közel tizenhatezer oldalnyi iratanyagot eddig nem rendezték át. Ezek alapján az eljárások minden szakasza nyomon követhető, melyet a szerző az egykori elítéltek kéziratban fennmaradt visszaemlékezéseivel és egyéb családi dokumentumokkal is ki tudott egészíteni. Bevezetésként általánosságban vázolja fel a szabotázsperek korát (a legtöbb eljárás alapját egyébként a tervtől való elmaradások vagy a túlfeszített munka miatt bekövetkezett balesetek szolgálták), majd a hazai szénbányászat szovjetizálásáról esik szó, a központi irányítás kidolgozásától az igazolási eljárásokon és a tervgazdaság bevezetésén át a korszerűsítés mellőzésével túlerőltetett termelés és a szakképzetlenség miatt bekövetkezett legsúlyosabb bányaszerencsétlenségekig. A második rész foglalkozik az 1950 és 1953 között lefolytatott, elsősorban szerencsétlenségek kapcsán indított főbb bányászperekkel, részletesen bemutatva az ÁVH vizsgálati módszereit és erőszakos cselekményeit. Azt is megtudhatjuk, milyen hatással volt a bányásztársadalomra a kommunista diktatúra megosztó politikája, hogyan kényszerítette beismerő vallomásra a pécsi bányamérnököket Komlós János államvédelmi százados (később a Mikroszkóp Színpad ünnepelt humoristája), vagy hogy milyen szerepet játszott a szuhakállói bányaszerencsétlenség az ÁVH teljhatalmú vezetője, Péter Gábor letartóztatásában. Ezt követi az 1952 nyarán megindított ún. lignit-ügy bemutatása, a politika és a szakma közötti viták ismertetésétől az első letartóztatásokon, a politikai megrendelés és a vizsgálati módszer bemutatásán, a fogdaügynökök tevékenységén át a vádak metamorfózisáig. A kötetet fekete-fehér képmelléklet, forrás- és irodalomjegyzék, jegyzetek és névmutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]