Aphrodité szigeteként is szokták emlegetni Ciprust, ahol mindig kék az ég, ragyog a nap, és a lágyan hullámzó, kristálytiszta víz mossa a parti fák gyökereit. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete azonban egy politikailag megosztott terület: az ún. Zöld vonal a fővároson, Nicosián is   [>>>]

Aphrodité szigeteként is szokták emlegetni Ciprust, ahol mindig kék az ég, ragyog a nap, és a lágyan hullámzó, kristálytiszta víz mossa a parti fák gyökereit. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete azonban egy politikailag megosztott terület: az ún. Zöld vonal a fővároson, Nicosián is áthaladva két részre osztja a szigetet.*** Déli része a zömmel görögök lakta Ciprusi Köztársaság, mely 2004 óta az Európai Uniónak is tagja, valamivel kisebb, északi felén pedig az Észak-Ciprusi Török Köztásaság nevű szakadár állam található (a területet a török hadsereg 1974-ben szállta meg, és 1983-ban mondták ki egydalúan függetlenségüket, ám azt csak Törökország ismeri el). Ezt a szigetet - mind a két területet - mutatja be Bánszegi Katalin legújabb útikönyve. A szerző röviden összefoglalja a sziget történetét, majd városról városra haladva ismerteti a látnivalókat: a forgalmas Lárnaka kikötővárosát, a Szent Miklós katedrálisból átalakított Lala Musztafa pasa mecsetet Famagustában, a limassoli várat, a fürdő romjait Kurionban, Aphrodité szikláját, a Ciprus Múzeumot Nicosiában, a Büyük Han karavánszeráj épületét, Szent Hilárión várának romjait, a világ legrégebbi hajóroncsát Kerínia erődjének múzeumában vagy a kykkosi kolostort. A szöveget színes fotók - köztük a szerző saját felvételei - kísérik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]