Cím: |
A küzdelem könnyei
| Szerző: |
Bardot, Brigitte (1934) |
Közrem.: |
Marádi Krisztina (ford.) |
Szerz. közl: |
Brigitte Bardot ; [ford. Marádi Krisztina]
| Kiadás: |
[Budapest] : Kossuth, cop. 2018 |
Eto: |
840-94Bardot=945.11 ; 504.74.06(0:82-94)
| Tezaurusz: |
Francia irodalom ; Memoár ; Állatvédelem |
Eredeti cím: |
Larmes de combat
| Cutter: |
B 33
| ISBN: |
978-963-09-9325-8
| Oldal: |
269 p.
| UKazon: |
201825184
| Kivonat: |
Egy korszak szexszimbóluma volt Brigitte Bardot, olyan filmek főszereplője, mint az És Isten megteremté a nőt, a Túl szép a menyasszony, a Babette háborúba megy vagy a Hímnem-nőnem. A filmezés időszakában, az alkotások mellett elsősorban kicsapongó életmódjával volt tele a sajtó. 1973-ban azonban
[>>>]
Egy korszak szexszimbóluma volt Brigitte Bardot, olyan filmek főszereplője, mint az És Isten megteremté a nőt, a Túl szép a menyasszony, a Babette háborúba megy vagy a Hímnem-nőnem. A filmezés időszakában, az alkotások mellett elsősorban kicsapongó életmódjával volt tele a sajtó. 1973-ban azonban mind a filmezést abbahagyta, mind életmódján változtatott, és innentől kezdve alapvetően az állatok védelmével foglalkozott.*** "Ma már kijelenthetem, jó döntést hoztam azzal, hogy 1973-ban otthagytam a mozi világát, és a nappalaimat, éjszakáimat egy olyan szervezet kialakításának szenteltem, amely az állatok megsegítésén munkálkodik. Ezzel megkíméltem magam számtalan megbánástól, és több szempontból is gazdagodtam. Olyan rendkívüli emberekkel találkozhattam, mint a dalai láma, vagy ismeretlen bölcs emberekkel, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Olyanokkal, akik magukban hordozzák a humánumot, a szépséget, az egyszerűséget, és akik ozmózisban élnek a természettel" - írja minderről most magyarul is megjelenő, Anne-Cécile Huprelle-lel közösen írt könyvében. A küzdelem könnyei, amellett, hogy számos témát érint, elsősorban állatvédelmi munkásságával és személyes mozgatórugóival foglalkozik. Elárulja, hogy bár mindig is szerette az állatokat, a velük való kegyetlen bánásmódról először első férjétől, Roger Vadim rendezőtől értesült. Ő mesélt neki arról, hogyan is működtek akkoriban a franciaországi vágóhidak, hogy milyen körülmények között ölték ott le az állatokat. A hatvanas évek végén kezdett komolyabban foglalkozni az állatok védelmével, felvette a kapcsolatot több állatvédő szervezettel, sokat olvasott a témában. Aztán 1977 februárjában írt egy levelet Franz Weber svájci újságíró-környezetvédőnek, és felajánlotta, hogy ismertségével, idejével, pénzével szívesen támogatja a munkáját. Így jött aztán létre az a kanadai partoknál folytatott kampány, amelynek során a bébifókák levadászása ellen tiltakoztak, és akkor készültek a Brigitte Bardot-t egy fehér kölyökfókával ábrázoló híres fotók is. Ez a képsorozat egy hosszadalmas harc kezdetét jelentette, míg végül 2009-ben sikerült elérni a fókabőr-termékek bevitelének európai uniós szintű tilalmát. De emellett számos más állatfaj védelme mellett emelte fel a szavát, mint ahogy a nevét viselő alapítvány is nagyon sok mindennel foglalkozik. Minderről részletesen beszámol könyvében, hogy miként próbálkozott lobbizni politikusoknál vagy éppen Ferenc pápánál annak érdekében, hogy ők is felemeljék a szavukat az állatok védelmében, illetve hogy cselekedjenek is. A könyv vége felé kifejti azt is, hogy hogyan válhatna Franciaország állatbarát országgá. A kötetet dokumentumgyűjtemény zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
JAMK : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | F | B 33 | 532199 | Kölcsönözhető | Népház Úti Fiókkönyvtár : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 2. | Népház | B 33 | 579101 | Kölcsönözhető |
|
|