Boncza Berta Életem könyve című mozaikos, vallomásos memoárja 1990-ben jelent meg Szigethy Ágnes gondozásában (legutóbb: 200303180), ez a már ismert mű adja e kötet anyagának első felét. Csinszka ebben a több műfaj (levél, memoár, portré, esszé) sajátosságait elegyítő írásában voltaképp azt   [>>>]

Boncza Berta Életem könyve című mozaikos, vallomásos memoárja 1990-ben jelent meg Szigethy Ágnes gondozásában (legutóbb: 200303180), ez a már ismert mű adja e kötet anyagának első felét. Csinszka ebben a több műfaj (levél, memoár, portré, esszé) sajátosságait elegyítő írásában voltaképp azt bizonyítja, hogy fiatal lányként kilépett a jólét és a biztonság világából, a jó élet önzéséből, és odaállt Ady Endre mellé, hogy a szenvedést is vállalva szentként tisztelhesse a nagy költőt. „Biztosan ez a kiszámíthatatlan elszántság valami ismeretlen változás felé, lökött Ady Endre beteg szívére is, akkor, amikor az ő szíve megkívánta, hogy valaki kilépjen kényes önzéséből, és fiatalon, áldozni vágyón vállalja a szenvedéseket" – írta az Életem könyve első fejezetében, amely voltaképpen egy 1934 nyarán keletkezett, Bárczy Istvánnak címzett levél. ***A memoárban azután bemutatja a csucsai Boncza-kastélyt, fölidézi gyermekkorát, családja múltját, megrajzolja a Boncza-ősök arcképcsarnokát, majd kapcsolatteremtését Adyval, kibontakozó levelezésüket, személyes találkozásaikat. Írásának külön fejezete a Portré Adyról, amit a költő halála után vetett papírra. Csinszka ebben mérleget von, és úgy találja, hogy az Adyval töltött öt évből egy azzal telt, hogy a családjával viaskodott a költőért; „a többi idő harc volt a Halállal, aki minden árnyékból, minden sarokból reánk vicsorította éhes, szörnyű arcát. A Halál mindig köztünk volt". A Boncza-memoár szövege után a kötet második felében olvasható Benedek Istvánnak az 1990-es kötethez írt utószava, amelyben Csinszka ellentmondásos, bonyolult lelki alkatát mutatja be, illetve Ady nem kevésbé összetett személyiségét, el nem hallgatva a költő betegségeit, alkoholizmusát. A szerző végül is arra keres választ, milyen lehetett a folyton beteg Ady és a felesége viszonya. A pszichológiai szempontú írás után Szentimrei Jenő író, kritikus, színigazgató két írása következik; az első a csucsai kastélyról és a Boncza családról szól (A csucsai három Berta vára), a másodikban fölidézi a költővel való találkozásait (Néhány találkozásom Ady Endrével). Végül helyet kapott e kiadványban Szentimreiné Ferenczy Zsizsi, illetve bátyja, Ferenczy Gyula emlékezése Csinszkára. Az utóbbi években számos könyv látott napvilágot Boncza Bertáról és Adyval való házasságáról; e kiadvány – Benedek István pszichológiai tanulmányát leszámítva – a kortárs tanúk forrásértékű szövegeit adja közre, szabad utat hagyva az olvasói értelmezéseknek, hogy ki-ki maga alkothasson véleményt Adyról, Csinszkáról, Ady édesanyjáról, Lédáról, a Boncza család tagjairól, miközben a kötet helyismereti kiadványként is fölfogható a magyar irodalom- és művelődéstörténetben fontos szerepet betöltő, a Királyhágó közelében fekvő Csucsáról. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]