Míg az 1980-tól a 2000-es évtized végéig tartó időszak a globalizáció korszakát jelentette, addig a 2010-es évtizedben egy új korszakba, a technológia korszakába léptünk. Erre az alaptézisre épül a volt államtitkár, jelenlegi OECD nagykövetünk, Cséfalvay Zoltán kötete. A szerző megállapításai   [>>>]

Míg az 1980-tól a 2000-es évtized végéig tartó időszak a globalizáció korszakát jelentette, addig a 2010-es évtizedben egy új korszakba, a technológia korszakába léptünk. Erre az alaptézisre épül a volt államtitkár, jelenlegi OECD nagykövetünk, Cséfalvay Zoltán kötete. A szerző megállapításai szerint ugyanis a globalizáció elveszítette korábbi lendületét, s ma már inkább negatív hatásait érezhetjük. Míg a 2008-as globális pénzügyi-gazdasági válságig alapvetően növekedésről, azóta leginkább stagnálásról beszélhetünk, miközben folyamatosan növekednek a jövedelmi és a területi különbségek, s egyre jobban kinyílik az olló a gazdasági termelékenység gyors növelésére képes innovatív országok, vállalatok, régiók és foglalkozási csoportok, valamint az erre képtelen többség között. Ezzel párhuzamosan egy már-már követhetetlen technológiaiváltozás-sorozatban élünk, mint robotika fejlődése, a 3D nyomtatás vagy a Big data. De vajon mit hoz ez az átalakulás a gazdaságban, a foglalkoztatásban, a vállalatok működésében, az állami gazdaságpolitikában és a mindennapokban? Mit jelent ez a korszakváltás a világgazdaság különböző régiói, a fejlett és a felzárkózó országok, és természetesen Magyarország számára? Miként értelmezi és értékeli ezt az átalakulást a világ meghatározó szakmai műhelye, az OECD, és miként csapódik le mindez a szervezet központjában, Párizsban? Ezen kérdésekre igyekszik részletes válaszokat adni a szerző, a világ és a gazdaság számos területéről hozva gyakorlati példákat. A kötet név- és tárgymutatóval, valamint bibliográfiával zárul. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]