A csaknem 600 oldalas regény ötvözi a széppróza, a politikai és filozófiai esszé, valamint a közírás műfaji jellemzőit, miközben napjaink hazai viszonyainak sajátos nézőpontú ábrázolása. A mű elbeszélőjét, Rubik László feltalálót azzal bízza meg egy multinacionális informatikai cég, hogy készítsen   [>>>]

A csaknem 600 oldalas regény ötvözi a széppróza, a politikai és filozófiai esszé, valamint a közírás műfaji jellemzőit, miközben napjaink hazai viszonyainak sajátos nézőpontú ábrázolása. A mű elbeszélőjét, Rubik László feltalálót azzal bízza meg egy multinacionális informatikai cég, hogy készítsen egy valódi emberszabású robotot. A Robó névre hallgató, csakugyan emberi minőségű berendezés el is készül, és valóságos testvére lesz a feltaláló egyetlen fiának, Abónak. A 15 éves fiú és robottársa ugyan benne élnek a mai magyar valóságban, de gondolkodásukat átszövik a nagy metafizikai elképzelések, a tudományos-fantasztikus irodalomból ismerős motívumok, a kortörténet számos jelenbe érő problémája, a mai hazai közélet. Abó úgy véli, hogy a 2006 őszi budapesti tömegmozgalmak, az őszödi beszéd, illetve az 56-os forradalom 50. évfordulójának megemlékezéseit kísérő atrocitások kiváltotta fölkelés voltaképp 1956 megismétlődése volt, és azok, akik ezekben az utcai összecsapásokban részt vettek – mint például Budaházy György – azok nem mások, mint a 2006-os „pesti srácok". Ha ez így van, akkor Budaházy és társai nem bűnözők, hanem hősök. Abó és Robó tehát mindent elkövetnek a lázadó kiszabadításáért. A terjedelmes, mégis sűrű szövésű regény cselekményében együvé kerül a szépirodalom, a történelemelmélet, a filozófia, a politika és a mai aktualitások sokasága, de fő cselekményszála a „bátor hazafiak" ügye. Varga Domokos György azt sugallja, hogy miként 1956-ban, úgy 2006-ban is együtt dobbant a magyar emberek szíve, miközben a lázadókat az események megtörténte után a média veszélyes elemekként jellemezte. A jelenkorban játszódó regényben természetesen aligha érvényesülhet a történelmi perspektíva, ugyanakkor van szerepe a filozófiának, a morálnak, például olyan kérdések eldöntésében: egy forradalmi helyzetben, tömeges lázadás idején hol húzódik a bátor hazafi és a veszélyes terrorista közötti határvonal. A fordulatos cselekményű, feszes párbeszédekkel tagolt regény szövetében a jelenkor számos eseménye megjelenik, például a 2016. évi Teréz körúti robbantás, de föltűnik a történetben Stephen W. Hawking, a világ egyik leghíresebb elméleti fizikusa, szó esik a világot megrengető New York-i ikertornyok elleni terrortámadásról, miközben olyan tudományetikai kérdések is fölmerülnek, miszerint szabad-e emberszabású robotokat létrehozni. Varga Domokos György jelen idejű, sci-fi elemekkel is dúsított regénye nem a témájával, megjelenített eseményeivel, hanem kérdésföltevéseivel nyit az egyetemes horizontú gondolkodás, az erkölcsi kérdések mérlegelésének irányába. Ráadásul a történetnek voltaképp nincs is vége, csupán 2017 őszén – írása befejezésekor – megszakad. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]