Az amerikai szerző legutóbbi könyvében az amerikai szabadkőművesség történetén kalauzolta végig olvasóit. Ezúttal általánosságban mutatja be a rendet. Könyve elején leszögezi, hogy nem szabadkőműves és soha nem is volt tagja a társaságnak, majd a továbbiakban igyekszik a történelmi tényeket és a   [>>>]

Az amerikai szerző legutóbbi könyvében az amerikai szabadkőművesség történetén kalauzolta végig olvasóit. Ezúttal általánosságban mutatja be a rendet. Könyve elején leszögezi, hogy nem szabadkőműves és soha nem is volt tagja a társaságnak, majd a továbbiakban igyekszik a történelmi tényeket és a legendákat, az összeesküvés-elméleteket és a cáfolatokat egyaránt felsorakoztatva tárgyilagos áttekintést nyújtani a szabadkőművesség összetett, ellentmondásos történetéről. A bemutatást a szabadkőművesek legendás eredetmítoszával kezdi, ezután szól arról, hogyan alakultak ki az efféle allegorikus magyarázatok, illetve hogyan gazdagodtak meg a katedrálisépítő kőművestársaságok a középkorban, miért tiltották gyűléseiket már a 15. században is, és miért vonzották a páholyok a késő reneszánsz műveltségű polgárokat és nemesembereket. A szerző számos forrásból idézve kísérli meg felmutatni az angol nagypáholy 1717-es megalakulása utáni modern szabadkőművesség eltérő arcait: idézi Franklin eszményi sorait a szabadkőművesség erkölcsi tételeiről, a Washington idején megtartott kőművesünnepség sajtóvisszhangját vagy Schikaneder felvételi kérelmét, akárcsak XII. Kelemen kiátkozó bulláját vagy a 19. században közfelháborodást okozó hírhedt Morgan-gyilkosság dokumentumait. A történeti áttekintés után a szerző néhány kuriózumról ír, részletesen értékeli Mozart szabadkőműves pályafutását és életművét, majd bemutatja a különböző magas fokú rendszereket, a páholyok felépítését, az inas-legény-mester fokozat szimbolikáját is. Itt kell megjegyezni, hogy a különböző országokban teljesen eltérő hagyományok élnek a rituálétól a berendezésig, Jeffers kimondottan az amerikai páholyokról ír. A kötet függelékében a szabadkőműves irodalomból ad ízelítőt a szerző - a művelődéstörténeti érdeklődésű nagyközönségnek. Beszerzése a meglévő állomány tükrében ajánlott. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]