Cím: |
A Korunk négy kapuja
| Alcím: |
kulcskeresés
| Részjelzés: |
[2.]
| Közös adat: |
Kántor Lajos : A Korunk kapui (2011-) |
Megjelent: |
2016
| Eto: |
894.511(498)"196/201"(0:82-94) ; 050(498)(=945.11)Korunk"1965/2015"(0:82-94)
| Szakjel: |
050
| Cutter: |
K 14
| ISBN: |
978-606-773-013-5
| Oldal: |
359 p.
| UKazon: |
201623147
| Kivonat: |
Kántor Lajos kritikus, irodalomtörténész, a nagyhagyományú kolozsvári Korunk folyóirat munkatársa már megalkotta a lap 1959-1965 közötti történetét áttekintő kötetét (A Korunk kapui, 2011), de most újra átgondolta a lap históriáját, és 1965-től szinte napjainkig, 2015 őszéig követi nyomon a
[>>>]
Kántor Lajos kritikus, irodalomtörténész, a nagyhagyományú kolozsvári Korunk folyóirat munkatársa már megalkotta a lap 1959-1965 közötti történetét áttekintő kötetét (A Korunk kapui, 2011), de most újra átgondolta a lap históriáját, és 1965-től szinte napjainkig, 2015 őszéig követi nyomon a fejleményeket. A bevezetőben a cím magyarázatával szolgál: 1959 óta, amióta szerkesztőség munkatársa, a lap négy helyen működött, azaz Kántor Lajos az elmúlt csaknem hat évtized alatt négy kapun át jutott be a munkahelyére, a társadalomtudományok és az irodalom egyik legfontosabb erdélyi műhelyébe. A kötet húsz írása a kronológiát, azaz a szerkesztőség költözéseit követve idézi meg a folyóirat elmúlt évtizedeit, egy-egy érdekes, emlékezetes lapszám elkészültének történetét. Említi például, hogy az 1965. évi júliusi-augusztusi összevont szám Nicolae Ceauşescu román pártfőtitkár arcképével kezdődött, e szám „ünnepelte" az új román alkotmány kihirdetését, ezzel a azonban a szerkesztőség „le is tudta" a kötelező penzumot, és mindjárt hozzáfogott John Updike A kentaur című regényének fordításos közléséhez. 1966-ban Marcel Proustra emlékeztek, aztán Günter Grass egy novelláját közölték; majd a neves filozófus, Bretter György fordításában hozták le Ionesco Tanuljunk könnyen, gyorsan angolul című abszurdját. Vagyis – sugalmazza a szerző – a pártfőtitkár előtti rendszeres hódolat állandó kötelezettsége mellett a Korunk a modern nyugati irodalom termésére nagyon figyelt. Természetesen fóruma volt az erdélyi magyar irodalomnak is, így a 60-as években az akkori kisebbségi magyar irodalom szinte minden jelentős alkotója publikált a lapban: Szilágyi Domokostól Kányádi Sándorig, Bajor Andortól Kenéz Ferencig, Bálint Tibortól Pusztai Jánosig – azaz minden irodalmi irányzat, esztétikai karakter, stílusiskola képviseltette magát. Kántor Lajos a visszaemlékezéseiben nagy figyelmet szentel a szerkesztési elveknek, a kötelezettségek és a lehetőségek közötti lavírozásnak, a ritkábban táguló, gyakrabban szűkülő közlési lehetőségek váltakozásának, a párt irányelvei kényszerű követésének, valamint az „elmenni a lehetséges határokig" kipróbálásának. Ilyen módon a lap történetében voltaképp az erdélyi magyar szellemi élet fél évszázados küzdelmes történetét is ábrázolja, nyilván a Korunk históriájának sajátos metszetében. A kötet második része (Breviárium) a fönnmaradt dokumentumok, emlékezések tükrében ad egy másik nézőpontú, de ugyancsak 1965-2015 közötti folyóirattörténetet. Az archív fotók mellékletével és névmutatóval záródó emlékezéskötet eminens sajtótörténeti kiadvány, emellett a diktatúra korát és a rendszerváltozás utáni idők erdélyi magyar szellemi életét egyéni szemlélettel tükröző krónika. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
JAMK : 2 kölcsönözhető; ebből 2 elvihető | 1. | F | 050 K 14 | 513068 | Kölcsönözhető | 2. | Tömörraktár | 050 K 14 | 520921 | Kölcsönözhető |
|
|