Harsányi Lajos (1883-1959) a magyar katolikus irodalom 20. század eleji megújulásának egyik fontos személyisége, alkotója volt. Korának ünnepelt költője volt, ennek ellenére vagy épp ezért 1945 után mellőztetésben volt része. A vaskos kötet első írása (Előszó az Önarckép elé) a pap költő nagy ívű   [>>>]

Harsányi Lajos (1883-1959) a magyar katolikus irodalom 20. század eleji megújulásának egyik fontos személyisége, alkotója volt. Korának ünnepelt költője volt, ennek ellenére vagy épp ezért 1945 után mellőztetésben volt része. A vaskos kötet első írása (Előszó az Önarckép elé) a pap költő nagy ívű önéletírásának bevezetője, amely kitér az önéletírás műfaji sajátosságaira, a kor katolicizmusának természetére, Harsányi lelki alkatára ? mondván, hogy benne a pap és a költő soha nem hasonlott meg egymással --, a korabeli sajtóviszonyokra és a több mint 200 oldalas Önarckép jelentőségére és mai aktualitására. Ezután áll a terjedelmes önéletírás, amelynek eddig kiadatlan kéziratát a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár őrizte. Harsányi Lajos írásának origójában természetesen ő maga áll, ugyanakkor igen széles perspektívában és kidolgozott háttér előtt rajzolja meg a maga arcképét. Átfogó képet ad fél évszázad "katolikus reneszánszáról", a századforduló utáni korok kulturális, vallási és irodalmi életéről. Harsányi fölidézi, hogy egy tragikus élmény, fiatal barátja hirtelen halála hívta elő lelkéből költőt; beszámol az Esterházy-családnál, Fertődön nevelőként töltött esztendőkről, külföldi utazásairól, a Fertő-tó és a Hanság ihlető tájáról, az I. világháború "gondterhes éveiről", a forradalmak zűrzavaros koráról, 1920-ban kezdődő rábapatonai plébánosi szolgálatáról, az irodalmi életben vitt szerepéről, például a Petőfi és a Kisfaludy Társaságban betöltött tagságáról. A "boldog költőnek" kritikai észrevételei is voltak a maga koráról, például a Horthy-rendszert protestáns színezete miatt bírálta. Beszámol a kor katolikus irodalmának alakjaival (Mécs László, Sík Sándor, Bárdosi Német János, Rónay György, Thurzó Gábor, Tűz Tamás, Csanádi Béla) való kapcsolatáról, Győrben viselt kanonoki tisztéről, római kinn-tartózkodása tervének meghiúsulásáról. Jelen volt az 1943. évi, a kormány által kezdeményezett lillafüredi írótalálkozón, a II. világháborút Győrben élte át, tudósít megpróbáltatásairól és Apor Vilmos püspök mártírhaláláról. A kötet második felében olvashatók Harsányi Lajos válogatott versei ? a költő bevezető tanulmányával együtt. Az 1908 és 1936 között írt és részben önálló kötetekben megjelent hagyományos formakultúrájú, de rendkívül széles látókörről tanúskodó, érzékeny lelkiségű verseket a szerző néhány tanulmánya, esszéje követi. Az archív fotókkal gazdagon illusztrált kötet teljesség-igényű forrása a pap költő élete és életműve tanulmányozásának, illetve a két világháború közötti (katolikus) irodalmi élet eseményeinek -- ilyen értelemben fontos, forrásértékű irodalomtörténeti kiadvány. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]