Ötvenegy évvel ezelőtt, 1963. november 22-én gyilkolták meg Dallasban John F. Kennedy amerikai elnököt. A merénylet a huszadik század legtöbbet elemzett és leginkább vitatott bűnténye: számos vizsgálat foglalkozott a szemtanúk jelenlétében és kamerák kereszttüzében lezajlott eseményekkel, ennek
[>>>]
Ötvenegy évvel ezelőtt, 1963. november 22-én gyilkolták meg Dallasban John F. Kennedy amerikai elnököt. A merénylet a huszadik század legtöbbet elemzett és leginkább vitatott bűnténye: számos vizsgálat foglalkozott a szemtanúk jelenlétében és kamerák kereszttüzében lezajlott eseményekkel, ennek ellenére egyértelmű válaszok nem születtek. Lamar Waldron, aki közel negyed évszázada kutatja a merényletet, úgy gondolja: ez nem véletlen. Immár magyarul és olvasható, korábban nem ismert levéltári dokumentumokat és kulcsfontosságú résztvevőkkel készített interjúkat felhasználó kötete merész válaszokat ad. A legfőbb összefüggés, hogy John F. Kennedy és öccse, az igazságügyi miniszter Robert a dallasi merénylet utáni kilencedik napra, december 1-ére inváziót terveztek a szocialista Kuba ellen, amelyben partnerük a legendás kubai forradalmi parancsnok, Juan Almeida lett volna. Az amerikai támadással párhuzamosan a szigetországban az ő vezetésével puccsot hajtottak volna végre. Ez azonban sokak érdekeit sértette, a Kennedyek által hevesen támadott maffiáét is, így a szervezett bűnözés két kulcsfigurája: a louisiani és texasi keresztapa, Carlos Marcello és a floridai, ám kubai érdekeltségekkel is rendelkező Santo Trafficante határozta el és hajtatta végre a merényletet (Marcello egyébként 1985-ben, egy fedett FBI-informátornak beismerő vallomást is tett). A szerző ezen elméletet igyekszik alátámasztani, egyben cáfolni például a Warren-bizottság jelentésének magját is képező "egyetlen golyó elméletet", részletesen kitérve Lee Harvey Oswald és Jack Ruby, Guy Banister és David Ferrie szerepére, a november 18-i, tampai merénylettervezetre (amelynek puszta léte is szinte napjainkig titkos volt), és aztán a sikeres gyilkosságra. A szerző részletesen foglakozik az utána történtekkel, köztük azzal, hogy többen - így Robert Kennedy is - nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva miként tartották vissza a lényeges információkat. A fekete-fehér fotómelléklettel is ellátott kötet válogatott kormánydokumentumok fakszimiléivel és bibliográfiával zárul. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]