Éppen száz éve született a 2005-ben elhunyt, neves művészettörténész, Supka Magdolna, Féja Géza - rövid ideig - felesége és - hosszú időn át - barátja, szellemi társa. A szerzőről a lexikoncímszavak megörökítik, hogy "csaknem hét évtizeden át fejtette ki rendkívül aktív munkásságát: muzeológusként,   [>>>]

Éppen száz éve született a 2005-ben elhunyt, neves művészettörténész, Supka Magdolna, Féja Géza - rövid ideig - felesége és - hosszú időn át - barátja, szellemi társa. A szerzőről a lexikoncímszavak megörökítik, hogy "csaknem hét évtizeden át fejtette ki rendkívül aktív munkásságát: muzeológusként, kutatóként, tudományos főmunkatársként, művészettörténeti jelentőségű kiállítások rendezőjeként, könyvek, tanulmányok, katalógusok írójaként, rejtőzködő, vagy háttérbe szorított életművek és törekvések felfedezőjeként és az értékek elkötelezett védelmezőjeként". A jelen, Wehner Tibor író, művészettörténész és a szerző lánya, Bényi Eszter szerkesztette tanulmánykötet Supka Magdolna legfontosabb írásaiból ad válogatást. Itt van mindjárt a címadó cikk (A drámai groteszk szerepe festészetünkben a művészetpszichológia szemszögéből), amely a Művészettörténeti Értesítő 1964-es második számában jelent meg. Másik jelentős írása volt az 1959-ben publikált Szempontok a képzőművészeti alkotótevékenység vizsgálatához. Ezek mellett számos életmű-, retrospektív- és emlékkiállítás kapcsán született írása olvasható olyan művészekről, mint Aba-Novák Vilmos, Tóth Menyhért, Gadányi Jenő, Kohán György, Csohány Kálmán, Szalay Lajos, Szabó Vladimir, Gyulai Líviusz vagy Rékassy Csaba. A szakmai közvélekedés szerint is Supka Magdolna volt a modern magyar grafika hatvanas-hetvenes évekbeli kibontakozásának irányadó krónikása. A remek fekete-fehér és színes reprodukciókból összeálló illusztrációs anyaggal kísért, valamint alapos bibliográfiával és névmutatóval kiegészített kötethez a szerkesztőkön kívül "Manna néni" első házasságából származó, nevelt fia, Féja Endre is írt előszót. A zárórészben a szerző rövid életrajza mellett olvasható a családjáról, és édesapjáról írott, rövid szösszenete A zsömleglóriás polihisztor címmel. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]