A szociológus szerző nagyívű történeti áttekintésében a modern kapitalista munkaszervezési és fegyelmezési gyakorlatok kulturális hátterének feltérképezése vállalkozik. A tradicionális társadalmi rend fellazulásával egyre kevésbé lehetett az embereket a hagyományos eszközökkel (személyi függéssel,   [>>>]

A szociológus szerző nagyívű történeti áttekintésében a modern kapitalista munkaszervezési és fegyelmezési gyakorlatok kulturális hátterének feltérképezése vállalkozik. A tradicionális társadalmi rend fellazulásával egyre kevésbé lehetett az embereket a hagyományos eszközökkel (személyi függéssel, nyers erővel) rávenni a munkára, ráadásul a gyáripar és a tömegtermelés elterjedésével ezek a módszerek már nem is voltak hatékonyak. A szerző társadalomfilozófiai, gazdaság- és társadalomtörténeti, antropológiai és szociológiai nézőpontokat és ismereteket ötvözve az átalakulás és az új rend három elemét, időben többé-kevésbé egymásra épülő mozzanatát domborítja ki. A kontroll új formájának megvalósításához járul hozzá a mechanikus időmérés elterjedésével megszülető "időrezsim", amelyben az óraidő külső, személytelen hatalommá vált. A második ipari forradalom korában megszülető taylorizmus már nem feltétlenül a kontrollt, hanem a hatékonyságot tartja szem előtt, a munkaszervezés racionalizálásával, a dolgozó test minél eredményesebb használatára törekszik. Végül a jelenkorban alakult ki az a fogyasztói rezsim, amelyben az elsősorban a minél magasabb fizetéssel - a fogyasztói javak megszerzésének lehetőségével - ösztönzött dolgozó önként, saját elhatározásából vállal még több munkára ösztönözni. A gazdag irodalomjegyzékkel záruló kötet a társadalomtudományokat hallgató diákok és a témával foglalkozó szakemberek mellett a modern társadalom működését mélyebben megismerni kívánó nagyközönségnek is ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]